WOBE

Minden kezdet nehéz, avagy így nyitott a Starbucks itthon

Lassan egy hete reggel 6 és este 10 között áll egy nagy sor a budapesti Westend földszintjén. A kávéra vágyó tömeg a nemrég megnyílt Starbuck előtt várakoznak türelmesen, ám nem mindig hibátlan a kiszolgálás. Ettől függetlenül a gépezet beindult, a forgalom nagyobb mint az összes hasonló kávézóban együttvéve, a baristák pedig csak ontják a finomabbnál finomabb kávé különlegességeket.

Az első hazai Starbucks megnyitása előtt óriási botrány kerekedett az interneten, ugyanis a cég által megbízott PR ügynökség letöröltette a legnagyobb, több mint 3000 főt számláló rajongói klubot a Facebookról. Ennek ellenére a grand opening napján óriási tömeg várt a kedvenc kávéjára.

Az első két napon még jelen volt egy nagyobb külföldi stáb, akik segítettek a hazai személyzetnek és akkor minden hibátlan volt, de amikor a magyar baristák egyedül maradtak mondhatni elszabadult a pokol. Négyből három esetben kellett visszaküldeni a kávémat, mert vagy nem az általam preferált szójatejből készült az ital, vagy jeges helyett forrót akartak adni, egyszer pedig az elvitelre kért kávémat porcelánbögrében kaptam meg. Ottlétem alatt nem csak nálam voltak kellemetlenségek. Egy brit házaspár elvitelre kért egy csokis fánkot, de tányéron kaptak egy csokis muffint. Amikor visszaküldték, kaptak szintén tányéron egy csokis fánkot, aztán úgy döntöttek, hogy nem mondják harmadszorra is hogy "to-go" hanem a hölgy megfogta a süteményt és enyhén bosszúsan távoztak. Gondolom hasonló félreértések egész sora történt még, de valahol meg lehet érteni, hiszen óriási a tömeg, sietni kell és még csak pár napja nyitottak meg.

Ezt leszámítva minden kifogástalan, a kétszintes üzlethelyiség berendezés megfelel a nemzetközi sztenderdnek, a merchandise polcot pedig naponta feltöltik bögrékkel, plüssökkel és szemes kávéval, amely estére el is fogy. A falakat - a nemzetközi szokással ellentétben - kortárs festők művei helyett fotók díszítik, de lehet hogy ez pár hónapon belül meg fog változni.

Beszéljünk egy picit az árakról: 450 forint egy espresso, egy közepes lattét 720 forintért, egy közepes caramell macchiatót pedig majdnem ezer forintért adnak. A Costa Coffee-ban és a Coffee Heaven-ben az árak átlagosan 100-150 forinttal olcsóbbak, viszont a Starbucksban egy-egy ital jeges és forró változatának az ára megegyezik, szemben az előbbiek árlistájával, hiszen például egy kb. 600 forintos lattét jegesen 900 forintért kapunk meg máshol.

Összefoglalva az üzlet bomba sikert aratott az első héten, a sort a mai napig szalagkorláttal kell irányítani, mert akkora a tömeg, ráadásul a Nyugati tér 1 kilóméteres körzetében tízből két embernek ott van a kezében a világhírű papír vagy műanyag pohár. Ha a világcég megnyit még két-három üzletet a belvárosban, akkor hosszútávon könnyen megeshet, hogy a többi gyorskávézó lehúzhatja a rolót.

Lenyomják a torkodon

A mai "civilizált" világ rendszerében alapvető hibák vannak, de ezekkel látszólag senki nem foglalkozik. Ezekről a hibákról egy raklapnyi könyvet lehetne írni, én most kiragadnék egy témakört, melyet a teljesség igénye nélkül, pusztán unatkozásból kifejteném nektek. Itt-ott hallani, hogy az emberiség önkreteszi önmagát, amely a pénzügyi rendszer működésére vezethető vissza. Ebbe most nem folynék bele, viszont az egyik meghatározó tényezőjéről lesz szó, a lobbiról, azon belül is az élelmiszerlobbiról.

"A lobbizás (angolul lobbying vagy lobby, más néven public affairs) a kapcsolatok kiépítését és fenntartását, negatív intézkedések hatásának kivédését, előnyök szerzését stb. szolgálja, szigorúan a törvényes keretek adta lehetőségek között. Elsődleges hangsúlya a kommunikáción van. A lobbi egy kommunikációs érdekérvényesítő eszköz. A lobbisták általában egy cég vagy csoport, de leggyakrabban egy iparág érdekeit képviselve különböző lobbicsoportokba tömörülnek."

A magyar Wikipedia elég szűkösen ír a fogalomról, csupán annyi lényeges derül ki, hogy vannak szervezetekhez és iparágakhoz köthető lobbik. Ezt a fogalmat azért nem lehet rossznak nevezni, mert pl. a környezetvédelmi lobbisták rendkívül fontos szerepet játszanak a zöld törvényjavaslatok elfogadtatásában, viszont az ipari lobbi az egyik legkártékonyabb dolog a világon. Bár a gazdaságon "javít", az emberek életét könnyedén tönkreteheti, hiszen ilyen intézmény a dohánylobbi is.

Nem titok, a dohányzás és az alkohol fogyasztás károsabb tevékenységnek minősül, mint bizonyos könnyűdrogok (pl. marihuána) fogyasztása, hiszen mindkettő testi függőséget okoz és intenzív fogyasztása mellett bizonyítottan rendkívül súlyos betegségeket és halált is okozhatnak. A lobbi pontosan azért van, hogy ezen termékek hátráyait eltussolják és kiemeljék az előnyeit, például hogy rengeteg adó kerül az államkasszába ezenek köszönhetően. És mivel - a példánál maradva - a könnyűdrogok mögött nincsenek multicégek, ezeket betiltották, hiszen ettől függetlenül ugyanúgy károsak. Viszont a jóval károsabb cigarettát és alkoholt a lobbijuknak köszönhetően, bizonyos elvi szinten élő korlátozások mellett engedélyezettnek minősítették. Szerencsére a közvélemény egyre inkább átlát ezeken a hazugságokon, viszont a XXI. században komoly veszélyt jelent az élelmiszer ipar mögött álló lobbi.

Az emberek nagytöbbsége gondolkodás nélkül beül egy-egy gyorsétterembe, ráadásul a legtöbb szülő is boldogan megveszi az eféle "éttermek" által kínált gyermekmenüt a kölykeinek. Bele se gondolnak, hogy ezzel egy egész generációt rontanak el, hiszen az ízfokozókkal telepumpált, gondosan elkészítettnek vagy természetesnek egyáltalán nem nevezhető "ételek" mellett már a nagyi főztje közel sem érződik olyan finomnak és szép lassan kialakul egy lelki függőség. A gyorskaja mindemellett rendkívül egészségtelen, de ez a cégeket olyannyira nem zavarja, hogy a mögöttük álló lobbi kiharcolt amerikában egy olyan törvényt, mellyel a felelősség akkor is a fogyasztót terheli, ha valaki bizonyítottan a "mekis kaja" miatt lett beteg.

Sajnos a házikoszt minősége is megállíthatatlanul romlik le, hiszen az emberek a termelői piacok helyett előre csomagolt, konyhakész hozzávalókat vásárolnak szupermarketekben, melyek minősége még a legnagyobb cégeknél is megkérdőjelezhető. De ezzel sem törődik senki, hiszen kilobbizták maguknak a nekik kedvező jogaikat. Sokan választják éppen ezért a bio termékeket, de túl sok különbség ezeknél sincs, csupán elhitetik az emberekkel, hogy ha mondjuk chips helyett természetazonos kukoricafelfújtat esznek csomagonként 5900 forintért, akkor egészségesebbek lesznek, holott szerintem a szokásokon kéne változtatni, nem az ételeken. Ez egyébként már inkább egy másik témához, a funkcionális élelmiszerekhez kötődik, ami dióhéjban a jelenlegi táplálkozási szokásokat kielégítően, mesterségesen "egészségessé" tett ételeket takar, akit érdekel nézzen utána az interneten.

Manapság az egészséges ételekre vágyóknak nehéz dolguk van. A fél évszázada még természetesnek vett étkezési szokások ma már majdnem eltűntek. Az élelmiszerlobbi "áldásos tevékenysége" nem a fogyasztóknak kedvez, hanem csak és kizárólag a nagy cégeknek, akiknek teljesen mindegy, hogy mit adnak el, amíg pénz jön belőle. Ma már az élelmiszer is ugyanolyan termék, mint minden más: valami olcsó, könnyen előállítható szar köré felépítenek egy jól eladható, vonzó márkát melyet aztán jóval áron fölül értékesítenek. A gyorskaja, mint pl. a McDonald's, a cukros üditő vállalatok, mint a The Coca Cola Company (Coke, Fanta, Sprite, Nestea, Natur Aqua), a kávé, az ételízesítők, a tejcsokoládé, a fagyasztott élelmiszerek, ezek mind ilyenek és mégis a mindennapi életünk része az összes. Érdemes elgondolkodni, hogy mit is rejt a csomagolás.

Kávészemek nyomában

A világ leghíresebb kávézója már évek óta kerülgeti hazánkat, de pár kétes eredetű információ kivételével sose tudott senki semmi biztosat arról, hogy lesz-e magyar Starbucks. Nemrég újra felröppent a pletyka, és bár még mindíg senki nem tud semmit, ennek ellenére szinte biztos, hogy az óriás cég letelepszik itthon, de mit szólnak ehez a már meglévő gyors kávézók?

Tegnap este a Deák téren voltam, kezemben a kedvenc kávémmal. Nagyon hideg volt, az ismerőseimre vártam, és örültem, hogy az isteni mentás latte melegíti a kezem. Fagyoskodásom közepete gondolkodtam a hazai kávézók helyzetén, és úgy vettem észre, hogy az egyes márkák között legalább akkora különbségek vannak, mint a politikai pártok között. Mindegyik láncnak van egy kialakult közönsége, akik között egyáltalán nincs átfedés. Costa Coffee, Coffee Heaven, California Coffee Company, hogy csak a három legnagyobb hazai coffee shop -ot említsem. Az üzletpolitikájuk gyakorlatilag ugyanaz, de a boltok berendezése, az emberek és a személyzet teljesen más. Egy közös van bennük, mégpedig az, hogy a három cég legtöbb üzlete egy-egy forgalmas utcában vagy téren van. A Coffee Heaven -nek volt egy boltja bevásárló központban, mégpedig az Arena Plazaban, de ahogy egy internetes magazinnak is elmondták, nem volt nyereséges, ezért be is zárt. Ennek ellenére a Ferenciek terén, a Deák téren és az Oktogonon mindíg tele van az üzletük.

Egyértelműnek tűnik, hogy a magyar vásárlóközönség az ilyen üzletekre fogékony, ezért is volt furcsa, amikor a Westend földszintjén feltűnt a következő felirat: "Itt hamarosan STARBUCKS fog nyílni". A hír órák alatt körbefutotta a magyar internetet, Twitteren mindenki retwittelte, sok hírportálon beszámoltak róla, de konkrét információt senki sem tudott. Pár hétre rá a táblán a "Starbucks" feliratot átmatricázták "kávézó"ra.

Bár az üzlethelyiségben a mai napig nem kezdődtek el a munkálatok, tűzhöz közeli forrásból biztosan állíthatom, hogy igen, lesz Starbucks a Westendben. Ez azonban nem akkora hír, mint amilyennek első hallásra tűnik. Persze, pár hónapig biztos lesz nagy hype, de azután csak egy újabb párt lesz a kávé politikájában.